Görögkatolikus Egyháztörténeti Konferenciát tartottak a Rákóczi-főiskolán

Hatodik alkalommal szervezték meg a Görögkatolikus Egyháztörténeti Konferenciát október 18-án a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

A főiskolán működő görögkatolikus lelkészség, a GörögKör és az Ortutay Elemér Szakkollégium szervezésében megrendezett tudományos találkozó témája idén a 75 évvel ezelőtt elhunyt Sztojka Sándor görögkatolikus püspök volt. A konferencia címéül az egyházfő Izajás prófétától idézett jelmondatát választották: "...hogy örömhírt vigyek a szegényeknek."

A főiskola olvasótermében megtartott egész napos program kezdetén a Miatyánk elimádkozása után a GörögKör vezetője, Marosi István főiskolai lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, ismertetve a napirendet. Bemutatta azt a két, Sztojka Sándortól származót tárgyat - egy kelyhet és egy oltárkendőt -, amely a konferencia idején Sztojka püspök szellemét hivatott felidézni.

Ezt követően Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye helynöke szólt a jelenlévőkhöz. Arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a részben csehszlovák időszakban működő Sztojka Sándor püspöki tevékenysége a hit és kitartás egyféle főpróbája volt, hiszen a következő fél évszázados szovjet hatalom alatt kellett igazán helytállnia a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyének.

Ezt a gondolatot folytatta tovább Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, aki emlékeztette a résztvevőket arra, hogy a Magyar Állam a múltban és a jelenben is igyekezett kiállni az elszakított területek magyarsága mellett.

Dr. Csernicskó István nyelvészprofesszor, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője vont párhuzamot Sztojka Sándor püspökségének időszaka és a jelen kor között. Reményét fejezte ki, hogy amiként Sándor püspök erőt tudott adni a nehézségek, a bizonytalanság idején a kárpátaljaiaknak, úgy jelen korunkban is megtalálhatjuk a hozzá hasonló személyeket.

A köszöntők után a konferencia tudományos munkájának bevezetéseként az Iván Gábor és Marosi Anita készítette rövid dokumentumfilmet tekinthették meg a jelenlévők. A film Sztojka püspök életét és munkásságát mutatta be korabeli fotók, filmfelvételek és levéltári dokumentumok alapján.

A továbbiakban Szkoropádszky Péter palágykomoróci parókus vezetése mellett folytatódott a program.

Elsőként dr. Stark Tamás történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja

főmunkatársa tartott előadást Nemzeti forradalmak kora, 1919-1944 címmel. Kiemelte, hogy az első világháború utáni évtizedek legnagyobb formálója a nacionalizmus volt. Bemutatta a közép-kelet-európai térségben 1919 után bekövetkezett politikai, nemzetiségi átrendeződéseket, valamint azokat a terveket, amelyek az etnikailag homogén államok létrehozására törekedtek.

Ezt követően dr. Szakál Imre, a Rákóczi-főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének tanára ismertette Kárpátaljának a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alatti sajátosságait, Prága nemzetállamosító törekvéseit, valamint ezek hatását Sztojka Sándor püspökségére.

Dr. Brenzovics László történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke politikai kötelezettségei miatt személyesen nem tudott részt venni a konferencián, ám A visszacsatolt Kárpátalja című tanulmányát elküldte felolvasásra. Ebben szó esik arról, hogy Magyarország két világháború közti politikáját a trianoni határok revíziója, s ezzel a magyar-lengyel határ visszaállítása határozta meg. Teleki Pál a ruszinság sorsának rendezésével akarta vonzóvá tenni Magyarországot a nem magyar lakosság előtt, s autonómiát akart adni ennek a területnek. A visszacsatolt Kárpátalján a lakosság szabadon gyakorolhatta vallását, a magyar hatóságok a görögkatolikus egyházat fő támaszuknak tekintették.

A következő előadást dr. Kicsera Viktor történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) tanára tartotta, aki Sztojka Sándor püspöki kinevezésének előzményeit ecsetelte a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban és a Szlovák Népi Levéltárban található források alapján. Ezek alapján ismertette azt a 17 személyt, akinek a neve a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye főpásztoraként szóba került a csehszlovák, a magyar és a római vezetés részéről.

Rávilágított azokra a tényezőkre és okokra, amelyek alapján Sztojka Sándorra esett a választás.

A délelőtti szekció utolsó felszólalója dr. Szabó Péter kánonjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára volt.

A munkácsi eparchia joghatósági változásait részletezte Sztojka Sándor püspöksége idején. Elmondta, hogy az egyházmegye területe a XX. század első felében a politikai változások miatt többször is módosult. A Szentszék részéről felmerült az a gondolat, hogy a püspökséget érseki rangra emeljék, illetve, hogy létrehozzák a máramarosi püspökséget Huszt központtal. Ezek a tervek végül nem valósultak meg.

Az előadások számos kérdést vetettek fel, figyelemre méltó diskurzus alakult ki a délelőtti program végére.

A rövid ebédet követően dr. Klestenitz Tibor, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja munkatársának értekezésével folytatódott a konferencia. A történész bemutatta, hogy a korabeli sajtó milyen képet festett Sándor püspök személyéről, aki iránt az 1938-as kárpátaljai visszatérés után élénkül meg az érdeklődés.

Dr. Zubánics László történész, az UNE Magyar-Ukrán Oktatási Tudományos Intézetének dékánhelyettese Sztojka püspök egyházfői tevékenységét jellemezte a Verchovina című újság 1932-1933. évi lapszámai alapján.

Sztojka Sándor püspöki munkásságnak 1939-1943. közötti periódusát vázolta Kosztyó Gyula, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész doktorandusza. A főpásztor egyházszervezési, politikai és kulturális ténykedését, a magyar államvezetéssel való kapcsolatát mutatta be a zsidótörvényeken, valamint a kárpátaljai közigazgatással és a görögkeleti egyházzal való kapcsolaton keresztül.

Dr. Csatáry György, a Rákóczi-főiskola előadója Adalékok Sztojka Sándor tevékenységéhez címmel tartott előadást.

A konferencia utolsó felszólalójaként Bendász Dániel egyháztörténész, görögkatolikus pap személyes visszaemlékezésekre támaszkodva írta körül Sándor püspök személyét.

Végül Horkay Sámuel tanár, idegenvezető köszönte meg a résztvevők figyelmét.

Az egész napos rendezvény agapéval ért véget.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma